.

belko-950x200.jpg

Rögtönzött versélmény a Bélkő lábánál

A költészetnek adóztak zenészek és irodalmárok a 33. Kaláka fesztivál előestéjén. A bélapátfalvi Apátsági Templomban rendezett verskoncerten Sebestyén Márta, Bognár Szilvia, Bartók Eszter mellett Szabó T. Anna és Lackfi János költővendégek voltak az est szereplői.

Csütörtök este, nem hivatalosan megkezdődött az idei Kaláka Fesztivál. A rendhagyó verskoncert különlegességét a fellépők névsora mellett a helyszín, a bélapátfalvi Ciszterci Apátsági Templom atmoszférája adta.

Történelmi séta a húrokon

Az énekelt vers ősi műfaj, hazánkban is sokan művelik. A dalok révén még többen kerülnek kapcsolatba vele, hiszen a zene egyetemes közvetítője a költészetnek. A magyar költészet több korszakából merítettek az est előadói. A zenetörténeti példák nemcsak a hagyomány gazdagságát, a költészet sokszínűségét hirdetik, hanem a zenei gondolkodásmód

Az est házigazdájaként a műfaj koronázatlan királyai, a Kaláka együttes fogta csokorba a programot, amihez Szabó T. Anna és Lackfi János saját költeményeikkel járultak hozzá.

A verséneklők társaságában üdvözölhettük a népdalénekes Bognár Szilviát, akinek énekét Kónya István kísérte lanton. Válogatásukban elkalauzoltak régi korokba, amikor a vers és a dal nem vált el egymástól. A reneszánszt idéző históriás énekek, szerelmi- és virágénekek, balladák saját hangjukon, erősítés nélkül is betöltötték a teret, a sok száz éves falak között.

Magyar és flamenco

Folkban is elkápráztatták a közönséget a Hangfestők, azaz Bartók Eszter énekes, Sinha Róbert és Vidák Róbert gitáros, akik hazai népi motívumokat ötvözték a flamencoval. A virtuóz gitárzenével kísért Bartók Eszter dalok sorában, a produkciók másik frontembereként színpadra lépett Szabó T. Anna. A költőnő a Zurongó és a Repülj madár dalokban erősítette a csapatot. Az irodalomtól sem idegenkedő Bartók Eszter a rangos külföldi fellépések után, ismerősök és egri iskolásélmények révén, itthon érezte magát Bélapátfalván.

Ősrégi slágerek

A Kaláka együttes négy évtizedes pályafutása az énekelt versekről szól. Küldetésük eredménye is lehetne a versek népszerűsítése, bár nem pusztán ennyi a munkásságuk.

A 33. Kaláka Fesztivál előestéjén a környezet is magával ragadta a zenészeket, a templomi atmoszférában felcsendülő zsoltárok pedig a közönséget. A Gryllus testvérek Sebestyén Mártával bibliai dalokat, mondhatni igen régi verseket daloltak, amelyek mellett Kányádi költészete és Villontól az Apró képek balladája is reprezentálja a műfaj jelentőségét és halhatatlanságát.

Mikrofonállvány, no meg az apátság

Verskoncert nem végződhet közös alkotás nélkül. A közönséget bevonva, szavakat kértek a művészek, s el is hangzottak a kulcskifejezések: szarvas, apátság, Bélkő, mikrofonállvány, pisztráng. Ezekkel alkotott lázasan a két irodalmár, és végeredményként a kétségek és frusztrációk is megfogalmazódtak Szabó T. Anna „Spongya” költeményében.

Maga a dal, a „Két szál pünkösdrózsa” amit Gryllus Vilmos vezetett elő, azonnal átcsapott a kortárs költők világába, s mindkét változat nagy hatást gyakorolt a szerzőtárs közönségre. A versírás szellemiségét, amiben a közönség is aktívan részt vett, hűen tükrözik Lackfi János, immár érvényesült sorai:

„Verset könnyű írni, kell egy népdal: így ni

Meg még a közönség, megtapsolni tessék…”